ÚJ BLOG!!

Sziasztok!

Indítottam egy teljesen új oldalt a legjobb barátnőmmel, ahol divat tippeket adunk másoknak. Még nagyon új oldal,de elég ígéretes! :)
Nagyon megköszönném nektek, ha ellátogatnátok rá.

http://bethebesty0ucanbe.blogspot.hu

Garantáltan tetszeni fog!

Puszi nektek!

Új Sztori!:)

Na megírtam az első részt az új blogomba:) Nagyon jó lenne,ha ezt is olvasnátok,és komiznátok alá:3 Remélem,hogy tetszeni fog csajszikàim!^^ http://specialoned.blogspot.com/2012/05/eloszo.html?m=0 parancsoljatok:]xxxx

50.Forever and after!

Imádott lányaim!:D

Sajnos ez a rész is elérkezett:/ De semmi gond,hiszen nem hagyom abba az írást:)

Megszeretném köszönni azoknak,akik mindeg egyes alkalommal komiztak,és azoknak is,akik olvasták a történetemet:)

Szerintem ez a befejező rész mindenkinek kedvére fog tetszeni!

Egy szó,mint száz nagyon hálás vagyok nektek,amiért bíztattatok a véleményitekkel!

Imádlak titeket<3 Blani

U.i.Majd ide is kirakom,az új blogom nevét,és címét,ha elkezdtem!xxx

A randink Harryvel fantasztikusan sikeredett.Bérelt egy kisebb hajót,és a temze londoni részén utazgattunk,miközben az öt csillagos vacsoránkat fogyasztottuk el.A kikötőben egy limuzin várt minket,ami elvitt minket London leghíresebb szállodájába, a Savoy Hotelbe.Az én kicsikém egy teljes lakosztályt lefoglalt egy éjszaka erejéig.A szobánk vörös rózsával volt dekorálva.Ez az este egyszerűen pazar volt.Természetesen felkerült "a legvarázslatosabb napjaim" listám első helyére.Nagyon sokáig voltunk fent,csak élveztük egymás társoságát,beszélgettünk,és nevetgéltünk.Bevetettem a szexi fehérnemű szettemet is,ami azonnal hatott.
Harry cirógatására ébredtem.Óvatosan kinyitottam a szememet,és feléfordultam.Göndör fürtjeit füle mögé sepertem.Megfogta a derekamat,és magára húzott.Lágyan beleharaptam a szájába,mire ő belemosolygott a csókunkba.A haja ismét életre kelt,mivel megint eltakarta csodás arcát.Sok időt töltöttünk így egymáson...




-Harry,eszméletlenül éreztem magamat!Soha,de soha nem éreztem magamat,ilyen jól!Köszönöm szépen neked!



-Kiscicám,én köszönöm neked,hogy vagy nekem.-jött ki mellém a teraszra.Hátulról átölelt,és együtt néztük London belvárosát.Nem soká a telefonom csörgésére lettem figyelmes.Nem szándékoztam figyelni a dallamra.-Vedd csak fel.-mosolygott.



-Igen?-szóltam bele.



-Szervusz kincsem!Hogy vagy?



-Szia Anya!Én remekül vagyok-vetettem egy röpke pillantást Hazza-ra,ami miatt láthatólag elpirult.-veletek mi a helyzet?



-Örülök,hogy kérdezed!Képzeld!Apáddal újra összeházasodunk holnap!



-Mikor szándékoztatok szólni erről??



-Igazából meglepetésnek szántuk,mert úgy volt,hogy kevés vendéget hívunk meg,és Londonban tartjuk,de Daisy elszólta magát,így legalább 300-an leszünk,és Los Angeles-ben.Úgyhogy örülnék neki,ha még ma ide repülnétek!Természetesen mind az öt fiút szívesen látjuk!Várunk titeket,és remélem,hogy nem haragszol nagyon!Csókollak szivem.-rakta le,meg se várva a válaszomat.



-Mi a baj?



-A szüleim újra egymáshoz mennek...



-És ez miért gond?



-Mert holnap kelnek egybe Los Angeles-ben!



-O-ó!



-A fiúk is vendégek,úgyhogy riadót rendelnél?


-Persze!-futott a telefonjáért.Én addig összepakoltam kicsit a szobát,és magamra kaptam a tegnapi ruhámat.-Azt mondták,hogy elmennek a szmokingjainkért,úgyogy nekem nem kell azzal foglalkozni,ezért elmegyünk veszünk neked egy csini rucit.



-Ez jó hír!De Harry...már így is eleget kaptam,szóval én veszek magamnak ruhát,te meg elkísérsz.Na milyen az ötlet?-nevettem.

-Majd meglátjuk..-hunyorgott miközben begombolta az utolsó gomját az ingén.Kijelentkeztünk a hotelból,és az Oxford Street-re vettük az irányt.Nem volt nagy a tömeg,ezért nyugodtan tudtunk vásárolgatni.Míg én nézelődtem,addig Hazza elintézte a magángépet LA-be.De utánna ő is segített választani.Eléggé sietősre vettük a tempót,mivel egy óra alatt legalább 30 darab ruhát próbáltam fel,de egyiket se éreztem magaménak.Tétlenül álltam a próbafülkében,amikor az én édes,pici barátom benyitott életem legszebb ruhájával.Comb középig ért,az alja tüll anyagból volt,és a felső,csillogó részétől egy vékony kis öv választotta el.

Szerelem volt első látásra,csakúgy,mint Mr.Styles-szal.A nyakába vetettem magamat,miután felpróbáltam.Egy meseszép cipellőt választottam hozzá,amely szintén arany színű volt,és csillámos,mint a felseje.A kasszánál nem engedte Harry,hogy én fizessek.Annyira erőszakos ilyen téren...Cserébe  vettem neki egy barack színű nyakkendőt a következő boltban.Ezután hazavitt,hogy összepakolhassak,és megegyeztünk,hogy egy óra múlva legyek lent,mert jönnek a fiúkkal.Minden cuccot,ami a kezem közé került,bedobáltam egy bőröndbe,de az ünneplő ruhácskámat,és a hozzátartozó kiegészítőket,egy külön szatyorba,óvatosan csomagoltam be.Hamar végeztem,ezért beugrottam a zuhany alá,tisztálkodni,és hajat mosni.Megtörölköztem,majd megszárítottam a hajamat,és hajsütő vassal lágy hullámokat varázsoltam magamnak.Mivel Los Anglesi idő szerint,még tegnap van,így mire odaérünk már holnap lesz,és holnap lesz az esküvő...Remélem,hogy értitek mit akarok mondani...Egy kevés festéket dobtam az arcomra,és belebújtam a farmerembe,egy Jack Wills-es szürke pulcsiba,és a fekete Converse csukámba.Felkaptam a táskámat,és a bőröndöket,becsuktam a lakást,és lesiettem a kapuba.Még a fiúk nem voltak ott,ezért küldtem egy sms-t Todd-nak.Ismét szerzett magának egy csinos,kis barátnőt,így ő is boldog volt.

"Hali Toddy,képzeld megyek a szüleim második esküvőjére LA-be.Ha hazajöttem,akkor beülhetnénk egy mozira,ha van kedved.:)Puszillak titeket. B.xo"-amikor elraktam a telefonomat,leparkoltak a skacok a házunk előtt.A sorfőrünk kipattant,és bedobta a dolgaimat a csomagtartóba.

-Szevasztok fiúkák.-ültem be Hazza,és Niall közé.

-Ó olyan cukcsik a szüleid szivi,hogy meghívcsiztak minket is a kis partycskájukra.-kacsintgatott Loui.

-Vajon  mi lesz a menü?-derült fel Horan arca.

-Neked folyton a kaján jár az eszed barátom...-veregette meg a hátát Liam.

-Remélem,hogy majd átengedik a terepet DJ Malik-nak.-pacsizott le a barátom,és az előadóművész.Negyven perc múlva már a repcsin ültünk.Az egész utat végig szunyáltuk,mert egyikünk sem aludt sokat az éjjel.



***

-Csakhogy itt vagytok!-köszöntött minket Apa.-Anyád az izgalomtól elviselhetetlen,hiszen két óra múlva kezdünk.Tudjátok a járást ti is fiúk,úgyhogy menjetek pakoljatok le a vendég szobában,és öltözzetek fel.-tűnt el.Felmentünk Harry az én szobámba ment,a többiek pedig a mellettünk lévőbe.A szememre aranyra festettem ki, a szempilláimat feketére szempillaspiráloztam,az ajkaimra pedig egy pink rúzst kentem.A hajam még teljesen jó állapotban volt,ezért csak bal oldalra helyeztem.Belebújtam a csodaszép öltözetembe,felvettem a kiegészítőket is,és megpördültem Harry előtt.

-Wow!Mindig is szép voltál,és igaz,hogy nem hiányzik rád ez a ruha,mert anélkül észveszejtő vagy,de baromi dögösen festessz.Hazza-t áthesegettem öltözni,így Anyához mentem be.

-Sziasztok!-pusziltam meg Daisy-t,és a mennyasszonyt.

-Örülök,hogy itt vagy!Csinos vagy édesem.

-Hát még ti!-Anyucin egy hosszú,egyenes vonalú,fehér ruha volt,a haja kontyba volt feltűzve.Days pedig egy türkizkék,térdig érő bővebb szabásút viselt,haját kivasalta.Elidőztünk egy kicsit hármasban,mert azon kaptuk magunkat,hogy 15 perc múlva kezdődik.

-Juj de izgulok!Azt szeretném,ha ti kísérnétek oda az oltárhoz.Ugye megteszitek nekem?

-Milyen gyerekek lennénk,ha hagynánk,hogy egyedül menj oda?

-Imádlak titeket édeseim!De most menjetek le,hamarosan én is megyek.-tessékelt ki minket.Addig bementünk a srácokhoz.Amikor megláttak minket,mind az ötüknek majd kidülledt a szeme.

-Helló,helló szép hölgyek.-kacsintgatott Lou,és Zayn.Pici puszit leheltem a szexi öltönyös fickóm szájára,majd együtt mentünk le.Days és én az ajtóban vártunk,a többiek pedig elfoglalták a helyüket.Apa az oltárnál igazgatta a nyakkendőjét,míg a tömeg beszélgetett.Pár perc múlva felcsendült a zene,és mi átkaroltuk a "maminkat".A koszorúslányok nyomában lépkedtünk végig a fehér szőnyegen.Az idő tökéletes volt.Megpusziltuk,és mi is leültünk egy-egy székre.Megszorítottam Harry kezét,és úgy hallgattuk végig a ceremóniát.A végén megtapsoltuk a házasokat,nekem pedig egy könnycsepp gördült végig az arcomon a boldogságtól.A tömegben megpillantottam Erint is.Oda futottam hozzá,és jó szorosan megöleltem.

-Te csinos,kis kretén!

-Jaj Eri,pirulok!-kacagtam.-Te sem vagy semmi csajszi.

-Na mi a stájsz bébi?-karolt át.

-Nincsen semmi se,de azt hiszem,hogy valaki beszélni szeretne veled.-biccentettem Zayn irányába a fejemet,aki már egy ideje figyelte a barátnőmet.

-Kívánj szerencsét!

-Ügyes légy te majom.-engedtem el a karját.

-Hátha megint összejönnek.-ijeszett meg hátulról Harry.

-Én is remélem.-ezután átfáradtunk ebédelni.Egy asztalnál ültem a 1D-vel,Eri-vel,aki ismét vidám volt..(na vajon miért?Zayn...)és Daisyvel.Lou,és ő nagyon összemelegedtek.És ezt Tomlinson is tudtunkra adta.

-Te idősebb Cable...megmutassam a répáimat?-hát igen..ez kicsit két értelmű,de mit vártunk tőle.

-Ajaj...szívesen megnézném őket.-vette az adást a nővérkém.

-Én ezt a rohadt finom tortát viszem haza ma este..-dörzsölte a képét a süteményhez Niall.Az asztalunkhoz ültettem az egyik uncsimat,Lucy-t.Nagyon szép lány,és bemutattam Liam-nek,aki nagyon hálás volt érte.Erin,és Zayn kézen fogva járkáltak az egész kertben,majd a parketten lassúztak az este beálltával,csakúgy,mint mi.

-Nem azért mondom,de ma este én vagyok a legszerencsésebb férfi,hogy veled táncolhatok.-sutogott.

-Nem azért mondom,de szeretlek.-apró csókot adtunk egymásnak,majd megragadta a kezemet,és a hátsó kertbe mentünk.Leültünk egy padra,és együtt néztük a csillagos eget.

-Nézd B,amikor veled vagyok,úgy érzem,hogy legalább 1000éve ismernélek,és én egész életemben egy ilyen csodálatos lányra vártam,mint te.Melletted tudom,hogy soha sem növök majd fel,de mégis felnőttesen viselkedem.Színt hozol az életembe Blair Cable.-felállt,és letérdelt előttem.A szívem egyre hevesebben kezdett verni.-Benned csak egyetlen egy hiba van...a vezetékneved.Lennél a feleségem?-előhúzott egy fekete kis dobozt a zakójából,és felnyitotta.Egy hatalmas,gyémánt gyűrű volt benne.

-Úristen Harry!Ígyis én vagyok a legboldogabb ember a világon,de mostmár...nem jutok szóhoz.Persze,hogy hozzád mennék!-a nyakába borultam,és olyan erősen szorítottam magamhoz,ahogy még soha.Minden egyes porcikám beleremegett a csókunkba.

-Nagyon úgy tűnik,hogy meg kell terveznünk, egy esküvőt...Szeretlek Mrs.Styles.

The End



49.You are my one...and only

Drágáim az utolsó rész vészesen közel van!

Ezért,azt szeretném kérni,ha elolvastátok ezt a részt,komiba írjátok le,hogy majd az új történetemet olvasnátok-e,vagy sem.:)Nagyon megköszönném:')

Jó olvasást!xx

-Te...!-mutattam rá a ringyóra,amikor beléptünk a szobába.Az ijedtségtől földre ejtette a lapjait.Legszívesebben ott helyben téptem volna ki a haját.De elsőnek tudni szerettem volna,hogy Harryvel minden rendben van-e.




-Ó...milyen kedves,hogy meglátogattatok.-mosolygott.




-Töröld le a képedről azt a fránya vigyort.Tudjuk,hogy mit tettél.




-Miért?Mit tettem?Valaki elmondaná,hogy miről beszél ?-nézett körbe értetlenül.




-Bedrogoztál engem,és Harry-t,majd egy szemetesben ébredtem Harry nélkül.Blair kapott egy sms-t tőled,hogy jobban teszi,ha hagyja a barátját,és elhagyja az országot.Na ez a helyzet kis anyám!-lépett hozzá közel Louis.




-Ti teljesen félreértitek a helyzetet.Öhm..ez nem én voltam.-magyarázta,miközben vészesen közeledett a kijárathoz.-Úgyhogy,ha megbocsáltjátok,akkor én most mennék a dolgomra.Jó volt titeket látni...




-Zayn!Ne hagyd elmenni!-szólt rá Liam.Egy mozdulattal becsapta előtte az ajtót,így barátságos körünkben maradt.




-Azt hiszitek,hogy hagyom,hogy ezt tegyétek velem?-röhögött.Nem értettünk semmit se,addig amíg meg nem láttuk a biztonságiakat a folyosó végén.Niall,és Louis megragadta Emma karját,és a vészkijárat felé indultunk el gyors léptekkel.Húsz emeletet futottunk le.Amikor kicsaptuk az ajtót,akkor láttuk,hogy az egyenruhások kételyek között állnak a lift előtt.Ránk vártak.Amikor megpillantottak minket,azonnal a nyomunkba eredtek.Kifutottunk a kocsihoz,de Liam bénázott egy sort a kocsikulccsal.Louis keze után nyúlt az egyik,mire én jól tökön rugtam.Eküszöm,hogy nagyon jól esett!Beráncigáltuk Ostilly-t is a kocsiba,és elhajtottunk a helyszínről.




-Blair,te ilyet is tudsz?-ámult Niall.




-Sok minden van,amit még nem tudtok rólam.-kuncogtam.




-Ugye tudjátok,hogy ez emberrablásnak minősül?-pánikolt Emma.




-Én a helyedben kussolnék te ku..kukorica.-kötötte össze a kezét egy sállal Louis.-Hol van a barátunk?




-Ha az életem múlna rajta,akkor sem mondanám el.




-Biztos vagy ebben?-kezdett keresgélni a széke alatt Zayn.-Háá megvan!-egy pisztolyt húzott elő.Mind az öten ijedten meredtünk rá.-Mivan?Apa csak úgy engedett el Londonba,ha megszerzem a fegyvertartási engedélyt.-kacsintott.-És most elmondod édesem,hogy hol van?-tartotta felé.Tudtuk,hogy úgyse húzná meg a ravaszt,mivel ő még egy pókot se tudna bántani.




-A lákásomban van.-megmondta a címet,és irányt váltottunk.Tíz perc múlva megérkeztünk.Kiszálltunk a kocsiból,és felmentünk a harmadikra.Kinyitotta az ajtót,és mi azonnal észre vettük Harryt.Szemembe könnyek szöktek a látványától.A lábai,és a kezei a székhez voltak kötözve,a szemét,és száját kendő fedte.
Hallotta,hogy bejött valaki az ajtón,így mocorogni kezdett.Odasiettem hozzá,kioldoztam a kezeit,és a lábait.Szájáról lehúztam a kendőt,tenyeremmel átfogtam az arcát,és számat az övéire tapasztottam még mielőtt megtudott volna szólalni.




-Blair!-elhúzta a szeme elől a kendőt,felpattant,és szorosan magához húzott.Az arcunkon könnycseppek gördültek végig.-Annyira,de annyira szeretlek.-nyomott egy puszit a fejem tetejére.-Tudhattam volna,hogy te állsz emögött!-mutatott az elrablójára.Kezét felemelte,mire Emma védelmezően eltakarta arcát.Sírni kezdett.




-Kérlek,ne haragudj!Nem tudom,hogy mi vett rá erre!Könyörgöm Harry....-zokogott.




-Késő...már hívtam a zsarukat.-lépett be a szobába Lou.




-Ne tegyétek ezt velem!Azért tettem,mert szerelmes vagyok beléd Harry.És nem tudtam beletörődni,hogy te már másé vagy.




-Ezért inkább tönkre tennéd,két,boldog ember életét?Nem is tudom,hogy hogy járhattam én veled régen.És,ha ez nem is lenne elég...bedrogoztál engem,és Loui-t!!!Ember!Normális vagy?Sajnálom,hogy eddig sűllyedtél..-a rendőrök rontottak be az ajtón.Megbilincsezték,és elvitték a lányt.Még mindig nem tudtam feldolgozni az elmúlt két nap történéseit.




-Úgy hiányoztál!-ugrottak barátja nyakába a fiúk.-Ha tudnád,hogy mekkora buzgó mócsingok voltunk azért,hogy megtaláljunk téged!



-Ti is nekem,és annyira hálás vagyok nektek érte!Alig vártam,hogy vége legyen ennek a szörnyű rémálomnak.-elém lépett,és olyan szenvedéllyel csókolt meg,mint még soha.




-Khmm...khmm..velünk jösztök,vagy sem?-szakított félbe minket...na vajon ki..?Persze,hogy Louis.




-Sem!-nem sokkal a fiúk után,mi is elindultunk.Kézen fogva lépkedtünk az utcákon.




-Emlékszel még az első randinkra?-kérdezte Harry.




-Nem lehet,nem elfelejteni.




-Arra gondoltam,hogy elmehetnénk egy második randira.Igaz,hogy már régóta együtt vagyunk,de ha belegondolsz csak egy igazi randink volt.Szóval Blair Cable,randevúznál velem?

-Csak,mert ilyen szépen kérted.-apró puszit leheltem szájára.Legszívesebben tomboltam volna örömömben.Minden újra a régi lett!

48.Már megint te!

Örülök neki,hogy ennyire tetszett az előző: )

Bízom benne,hogy ez is annyira fog: D

Örülnék nagyon a komiknak,és annak is,ha a blogom tagjai lennétek!+o+

Na nem húzom tovább az időtöket!Jó olvasást!: )

Nehogy félre értsetek,mert nem azért hasadt meg a szívem,mert Harry valakivel megcsalt.Az az,remélem,hogy nem tett semmi ilyet.




"Szevasz,te kis kedvenc! Unom már,hogy folyton csak te vagy a középpontban.Ezért,ha nem bánod kölcsön venném a szerelmedet.Majd ha teljesen kijózanodott bemesélek neki egy sztorit arról,hogy te miként csaltad meg Liammel...Igen jól hallottad..a Payne-nel való hancúrozás betetése veletek,csak a gonosz,kis tervem kezdete.Ha jót akarsz magadnak,fogadd el a tényeket,és állj tovább Londonból.Egy jóbarát xoxo."-olvastam hangosan.








-Ezt vajon ki írhatta?




-Fogalmam sincs.




-Nem lehet,hogy David volt?Vagy Erin,amiután összevesztetek?




-Ezt tuti,hogy egy csaj írta,és Erin nem tenne ilyet,mert szeret,és megbeszéltük a dolgokat.




-Értem...




-Ugye nem Caroline?




-Még mindig a Harry hasonmással jár...Vén pedofil...




-Rácsörgök Liamre,hogy jöjjenek ide.-ültem le.-Sziaa!Gyertek gyorsan ide,mert kaptam egy igazán kedves sms-t,amiből kiderült a reggelünk.




-Ez vicces,mert pont most akartunk berontani hozzátok.-kinyomta,majd nyílt is az ajtó.




-Na muti !-kapta ki a telefont a kezemből Niall,majd hangosan felolvasta.




-Örülök neki,hogy nem történt köztünk semmi Liam.Viszont most mégjobban aggódok Hazza-ért.Mi van,ha megsérült,és mi van,ha igaza van?Lehet,hogy Harry-nek jobb ezzel a lánnyal,mint velem...




-Annyira hülye vagy Blair...Már nem azért,de azt se tudjuk,hogy ki ez a ribizli...Arra is gondolhatunk,hogy egy fan.




-És,ha egy ismerős?




-Vagy egy családtag?




-Menj már Niall!B jóban van a családjával...




-Talán egy barát...-vakartam a tarkómat.




-Egy jóbarát,mi?-hunyorgott Liam.-Ostilly!!-vágta rá,miközben kivillant a feje felett a kis égő.




-Hát persze!Csak is ő lehetett.




-Viszont nem tudjuk,hogy hol keressük...





-Szerintem ezt inkább egy finom ebéd mellett kéne megbeszélnünk.-simogatta a pocakjár az Ír.




-De bunkó vagy!Most tűnt el az egyik bratyónk,és neked a kaján jár az eszed!Gratulálok...




-Kilenc óta egy falatot sem ettem!Kivéve ezt a finom kis csokis kekszet...A Tesco-ban vetted,igaz?




-Igaza van a szőkeségnek...Muszály átgondolnunk a dolgokat,és jobban tudnánk koncentrálni,akkor ha ettünk is valamit.-felkaptam a táskámat,és a fiúk után siettem.Természetesen megint a Nando's-ba mentünk.Mondjuk mit is várhattam volna tőlük.Bementünk,és az étterem szinte teljesen üres volt.Mondjuk hétköznap volt,és tizenegy óra.Leültünk a szokásos asztalunkhoz,és megrendeltük a Niall által angyalszárnynak tartott csípős falatkákat.
Miért akarja vajon elrontani két ember életét ez a liba...Elvileg szoros volt a kapcsolatuk régen,de ez akkor sem mentség arra,hogy szétválasszon minket,csak mert ő még mindig szereti.Gondolt volna erre régen,amikor dobta Harry-t.




-Szóval Emma.Mit tudnunk róla,azon kívül,hogy Londonban van,és ellopta Hazza-t?




-Öhm...semmit?!




-Várjatok srácok!Emlékesztek,amikor dicsekedett vele,hogy új állást kapott egy londoni divatlapnál?Mi lenne,ha beírnánk a Google-ba,hogy hol dolgozik?




-Ez egy tökéletes válasz volt Mr.Malik.Menjen a helyére,ötös.-veregette meg barátja hátát Lou.-bepötyögtem a keresőbe,azonnal kihozta a munkahelyét.





-A We Love Fashion újságban szerepelget.Niall,ha lenyelted  indulunk.




-Erre nincsen időnk haspók!-megfogta a vállánál fogva barátját Zayn,aki a husos bödönt szorongatta a kezében.Szegény fiú már megint nem lakhatott jól,mivel Liam nem engedte,hogy az új kocsijában bárki is zabálni merjen.Mondjuk ilyen haverok mellett,nem is csodálom...Az utakon elég nagy volt a forgalom,ezért fél óránkba telt,hogy eljussunk a célpontig.Kimásztunk az autóból,és az épület felé tartottunk.Beérve a portástól kérdeztük meg,hogy merre találjuk Miss. Ostilly-t.A 15 font hatott rá,így bizalmasan felengedett minket a személyzetnek fent tartott felvonón.Nem gondoltam volna,hogy ilyen sok emeletből áll ez az építmény.A huszadiknál végre megálltunk.Kilépve a folyosón,az üveg irodák mögül kíváncsiskodó emberek bámultak ránk.Mi azonban céltudatosan lépkedtünk a sorok között,míg el nem értünk az övéhez.Louis két tenyeréből egy pisztoly alakot varázsolt.Zayn is követte a példáját,és beálltak az ajtó két oldalára.Niall próbálta visszatartani a röhögést,ezért könnyek csorogtak ki a szeme sarkából.Liam ahelyett,hogy benyitott volna,lábával rugta be.Az szoba azonban üres volt.





-Hol lehet?-ahogy feltettem a kérdést,azonnal megkaptam rá a választ.Az irodájával szemben található fénymásolóban kínlódott a lapokkal.Elég fáradtnak tűnt,és szétszórtnak.A fiúkákkal hatalmas léptekkel indultunk el a tettes irányába.

47.Hajléktalan

Halihó drágáim!

Köszönöm a komikat..ismét:D

Remélem,hogy ez a rész is tetszeni fog,és most 10 komi után szeretmém hozni a folytatást.:)

Jó olvasást,és legyetek rosszak!*-*

Éppen a vizet terveztem megengedni a mosogatáshoz,amikor megcsörrent a telefonom.A hat szempár pillanatok alatt az arcom előtt termett.



-Igen?-szóltam bele rekettes hangon.




-Huh..Blair!Csakhogy elértelek.-lihegett bele.




-Louis!Hol a manóban vagytok?




-Csak hol a manóban vagy Louis...




-Öhm..tessék?Ezt meg hogy érted?




-Eltűnt Harry!Én meg egy kukában ébredtem!!!




-Merre vagy?Azonnal érted megyünk?-kapta ki a telefont a kezemből Niall.-Aha.Oké.Öt perc és ott vagyunk!El ne mozdulj!




-Mi lehet vajon Harryvel?-ült ki az aggodalom az arcomra.




-Ne aggódj!Megtaláljuk.




-Mégis hol gondoltad?Londonban?Hát igen..végülis London elég kicsi város...




-Ja..New York-hoz képest..Na indulás!-gyorsan bepattantünk a kocsiba,és elindultunk Tomlinsonért.Annyira izgultam Harryért,hogy az arcom fehérebb árnyalatra váltott,a körmömet rágtam,és a lábammal doboltam.Zayn is észrevette rajtam.Igazából még egy kicsit mindig haragudtam rá, a történtek miatt,de basszus...ha belegondolunk egy darabig csak ő volt nekem.Hamar elűztem a gondolatokat a fejemből,és csak a szakadt ruhájú Loui-ra koncentráltam.Egy nyílvános telefonfülkéhez támaszkodott.Arcát,és testét mocsok borította.Az inge teljesen tönkre ment.A nadrágján galacsinok,és rágó darabkák díszelegtek.Haja kócos volt,és ápolatlan.Ha nem tudtuk volna,hogy egy durva éjszakán van túl,akkor simán elmentünk volna mellette.




-Fúúj haver!Te ide be nem szálsz!Úgy bűzölögsz,mint egy hajléktalan.-kiszáltam a kocsiból,és Louis-ra terítettem a kabátomat.




-Innen közel van a lakásom.Max két háztömbnyi.Majd,ha lesikáltuk róla a mocskot átmegyünk hozzátok.




-B várj!-kiáltott utánnunk Liam.-Vedd fel a kabátomat,nekem úgy se kell.




-Köszönöm Liam.-se Lou-nak,se nekem nem jutott az eszünkbe,hogy cseréljünk...Nekem az izgalomtól nem volt tiszta az agyam,ő pedig elvolt foglalva a saját gondjával...reszketett.Átöleltem egyik karommal,hogy ne fagyjon meg teljesen.




-Jááááj!!!Ez Louis Tomlinson!Jáááj!Nem hiszem el!!Jááj!Jáááj!-visított egy körülbelül hét éves kislány.-Jááááj Lou!!!!Ma veled álmodtam!Jááj!Készíthetnék veled egy képet?JÁÁÁJ!




-Ne haragudj,de most nem vagyok olyan állapotban.Aláírom a pólódat,ha gondolod,de kérlek ne fényképezkedjünk.




-JÁÁJ!Azt mondta nekem,hogy kérlek!JÁÁÁJ de cuki!-húzogatta az anyukája kabátját.




-Miranda!Ne zaklasd ezt a szegény fiút!Biztosan összetévesztetted valakivel,nem hinném,hogy ő egy együttes tagja.Gyere menjünk,mert elkésünk!!




-De Anya!!Ő Louis Tomlinson!A leendő férjem!




-Isten ments!




-Gyorsan aláírnád nekem a füzetemet?JÁJ!Tényleg alárítad!Imádlak!Imádlak!Jáááj!




-Én is téged,de most mennünk kell.-simogatta meg a buksiját.




-JÁÁJ!Remélem,hogy az én gyerekem nem ilyen lesz.-súgtam oda Louisnak,miközben ő integetett a lánynak.Az anyja úgy nézett ki,mint aki mindárt ránk hívja a zsarukat.




-De gonosz vagy!Siessünk egy kicsit,mert lefagy a tököm...-hamar megérkeztünk a házunkhoz.Előbányásztam a táskámból a kulcsot,és bementünk.A lakás úgy volt,ahogy Harryvel ott hagytuk.Hmm..az én Harrymmel.Vajon merre lehet?Remélem,hogy nincsen semmi baja.Mondjuk amíg Louis zuhanyzik,addig a többi srác keresi.




-Parancsolj,itt egy törcsi.A ruháidat pedig rakd csak le a székre,majd berakom mosni.




-Köszönöm Blair.Megölelhetlek?




-Inkább akkor,ha tiszta lettél.Kérsz egy kávét?-kiabáltam már a konyhából.




-Igen,egy jó édeset!-becsukta az ajtót.Neki álltam a kávé elkészítéséhez.Annyira profi kávéfőzőnk volt,hogy vanilliásat,csokisat,és még megannyi ízben tudott főzni.Lou-nak egy karamellásat készítettem,míg magamnak egy sima,feketét.Kiraktam a pultra,és kibontottam egy zacskó kekszet is.Nagyon hamar végzett a fürdőben.Mivel nem volt más ruhája,ráaggadtam a nagy méretű fürdőköpenyemet.




-Hogy nekem milyen jól áll a rózsaszín!-forgott egyet,amin kénytelen voltam nevetni,mert valahogyan belebotlott a fotelba,és előre esett.-Áúcs..ez nem vicces..Inkább sírnál,mint nevetnél...Most megsértettél...Mondjuk tudnál kárpótolni egy répás ízesítésű,férfiaknak szánt ajakápolóval.Hmm...fincsi.-csillogott a szeme.




--Olyan butus vagy.-amikor ezt kimondtam ismét megrezzent a telefonom.Most egy üzenetet kaptam.A feladó Harry volt!A neve láttán egy nagyot dobbant a szívem.Azonban,mikor megnyitottam majd meg hasadt...

46.Jól nézünk ki !

Köszönöm szépen a komikat!:)

Ez a rész egy kicsit izgulósabbra sikerült,de remélem,hogy tetszeni fog;)

Jó olvasást,és sok,sok,sok kommentot!xx

-Ébredj Blair bébi!-simogatta az arcomat Harry.A hangja feltűnően mélyebb volt,mint szokott.Nagyokat pislogtam,mire újból tisztává nem vált a látásom.Liammel feküdtem egy ágyban.Gondolhatjátok,hogy mennyire voltam meglepve,mivel rajtam egy takaró volt,semmi több.Ő kényelmesen nyújtózkodott mellettem.



-Hát te meg mit keresel itt?-dörzsöltem álmosan a szememet.




-Nem is emlékszel a tegnap estére?Fúú..akkor nem teljesíthettem valami jól...




-Micsoda?Mi..ketten..ugye nem?




-Hehe..Az az igazság,hogy nem tudom,mi történt este.




-Én igen!Harry felhozott az ölében,és együtt aludtunk el.




-Én csak annyira emlékszem,hogy Lou szólt,hogy csengettek.




-Ez pazar!Menjünk keressük meg a többieket.-pattantam ki az ágyból.De csak az ajtóban jöttem rá,hogy teljesen csupasz vagyok.-A francba.




-Jól indul a reggel!-röhögött,miközben felhúzta a boxerét.




-Tényleg nagyon vicces!-kinyitottam a Hazza szekrényét,és kivettem belőle a Jack Wills-es,kockás ingét.Egyszerűen imádtam rajta.Megfogtam Liam csuklóját,és levoncoltam a lépcsőn.Elsőnek a nappaliba mentünk.Itt nem volt senki sem.Második megállóhely a konyha volt.Meglepetésünkre Niall derékszögben állt a hűtő előtt,míg a feje a tegnapi ebéd dobozában pihent.Ha nem lett volna gondunk a tegnap este történtekkel,akkor most a földön fetrengtünk volna a nevetéstől.




-Nialler!Te meg mit keresel?-ráncigálta ki barátját Payne.




-Hol vagyok?-esett össze álltában.Kicsit másnaposnak tűnt.




-Az most nem lényeg!Gyere ülj le.-átvittük a nappaliba,és leültettük egy fotelba.




-Csak én vagyok ilyen szarul,vagy ti is?




-Nekem a fejem fáj.-ültem le a karfájára.




-Nálam is ez a helyzet.Szóval,öcskös.Te mire emlékszel a tegnap estéről?




-Lementél beengedni a vendégeket,akiket Loui hívott partyzni.Blair,és Harry az emeleten "játszadoztak".Zayn annyit ivott,hogy kikezdett az egyik csak,10 éves húgával.Én megmentettem,hogy ne verjék meg.Ittam,ittam,ittam,és ittam,majd táncoltam,táncoltam,veled ittam legalább 5 felest,majd együtt mentünk a konyhába.Ott csináltál nekem egy szendvicset,majd eltűntél.Én meg éhes voltam még mindig,ezért a hűtőben kezdtem keresgélni.És nagyon úgy tűnik,hogy elbóbiskoltam.Hihi.-tette hozzá.




-Okés.Akkor azt mondod,hogy buliztunk?Jó.De,hogy került Liam az ágyamba Harry helyett?




-Várj!Ti ketten összefeküdtetek?Ajaj tesó...neked nem áll jól a narancssárga.




-Éppen ezt akarjuk kideríteni,hogy tényleg megtörtént-e a dolog,vagy sem.És kapd be.Gyere Blair keressünk tovább.-Niall maradt a székben,mivel fel se tudott állni.Benéztünk a spájzba,a garázsba,ahol csak két szőke csajt találtunk.Végig kutattuk a kertet,majd ismét a házba mentünk be.Az ebédlőben bukkantunk rá Zayn-re,aki szintén kellemetlen pózban szunyókált.A lábai a széken voltak,míg a felső teste a padlón pihent.




-Malik kelj fel.-húztam ki kedvesen a széket.




-Ó!Nektek is jó reggelt.Miben segíthetek?




-Feltudnád eleveníteni a tegnap éjszakát?




-Alap!Na gyertek feküdjetek le mellém,mert nem tudok felállni.-kacagott.Igaz,hogy nem ihatna,mert ő muszlim,de ember...Londonban az emberek megbolondulnak.-Na kezdem!Figyeljetek drágáim.Megérkeztek a vendégek.B te Harryvel hancúroztál,már bocsi a kifejezésért,de így volt.Liam te pedig Penny nővérével smároltál.




-Ki az a Penny?




-Igen,igen!!!Kikezdtem egy tíz évessel,de esküszöm,hogy 14-nek nézett ki!




-Te állat!-vágtam oldalba.




-Most akarjátok,hogy folytassam,vagy sem?-Liammel egyszerre bólintottunk rá.-Amúgy onnan tudom,hogy Harryvel pajkoskodtatok,mert Louis meglesett titeket.




-Tomlinson...




-Amikor Penny tesója,látta,hogy mit csinálok vele,akkor abba hagytátok a csókolózást,és elég erősen képen törölt.De,mint már mondtam esküszöm,hogy tizen...




-négy évesnek nézett ki!Igen tudjuk Zayn.Kérlek folytasd!-nyavajgott Liam.




-Türelmetlenek!Niall elfutott velem együtt a csaj egyik haverja elől,és ennyire emlékszek.





-Hát az fasza...




-Amúgy miért kérdezitek?




-Mert lehet,hogy B-vel lefeküdtünk...




-Hogy miiiii?Ha te komolyan lefeküdtél vele,akkor én kiheréllek!-szorította össze a haverja pólójának a nyakát.-Dehogy!Csak viccelek,csak viccelek...Na jó.Nem is.




-Zayn..kérlek...

-Okés,okés felfogtam.-Malik kicsapongása után készítettem egy kávét a három fiúnak.Leültünk megreggelizni,mivel a másik kettőt nem találtuk meg.Próbáltuk őket felhívni,de nem vették fel a telefont.Így csak várni tudtunk az érkezésükre.Képzelhetitek,hogy mennyire izgultunk,hogy nem történt közöttünk  semmi,az éjjel folyamán...

45.Teljes a csapat!

-Ez nem ér!Legyőzött egy lány!-szomorkodott Niall.



-Nem is akármilyen lány szivi.-kacsintgattam.



-A világ leggyönyörűbb csaja!-nyomott egy puszit az arcomra Harry.



-Ezt azért még mindig nem tudtam feldolgozni...-fektette fejét a tenyerébe Loui.



-Jaj buzikám,én akkor is szeretlek,ha  féltékeny vagy rám.-öleltem meg.



-Nem tudnék rád haragudni  azért.Figyelj  Harry drágám!



-Mond szivecském.



-Lehet,hogy elveszem tőled ezt a kis bombázót.



-Vegyed,de akkor összejövök a répáiddal..



-Hohohohó!Harold!Louis répái egy szinten vannak velem?Na jól van!Én inkább megyek segítek Niallnek felhozni a pizzát.-beakartam csukni az ajtót,de valaki megfogta.Gondolhatjátok,hogy ki volt az..hát persze,hogy Zayn Malik.Nem akartam vele  beszélni,ezért elindultam a lépcsőn.



-Ne!Várj!-fogott vissza.



-Nem szeretnék  veled dumálni!Hazudtál!Hazudtál az egész bandáról,hazudtál magaddal kapcsolatban,és olyan dolgot állítottál rólam,amit én nem mondtam,vagy tettem.



-Kérlek!Csak  bocsánatot szeretnék kérni.Azért amiértazt mondtam,amit mondtam,mert én még mindig érzek irántad valamit,és irigykedni kezdtem Harryre,amiért neki van értelme felkelni minden egyes nap.Igaz,hogy én bárkit megkaphatnék az egész világon,mert híres vagyok,és nem vagyok  ronda.Most nehogy azt hidd,hogy beképzelt vagyok,de ez van.A szüleim erre neveltek.Tudom,hogy nincsen mentség arra,amit mondtam.De hiszek abban,hogy újra barátok lehetünk,mert,ha úgy kelek fel minden nap,hogy tudom,hogy haragszol rám,és,hogy soha többé nem tudsz nekem megbocsátani,akkor nekem nincs miért élnem.Kérlek,könyörgök ne haragudj rám.A fiúkkal is megbeszéltem a dolgot.Légy szíves!



-Átgondolom a dolgot.Most viszont megyek segítek.-gondolatok ezrei keringtek a fejemben.



-Juj kifizetnéd?A zsebemben van a tárcám.-fordította oldalra a csípőjét a szösszenet.



-Köszünjük,szia.-fordítottam el a zárat.



-Mizu bébi?-kérdezte teli szájjal.



-Nem igaz,hogy nem bírod kivárni,hogy felérjünk.



-Már 11óra óta szenvedek!-felmentünk,szétosztottuk a pizzát,és az asztalhoz ültünk.Niall rögtön folytatni kezdte a zabálást.Olyan volt,mint egy 16éves serdülő  fiú.Vicces látványt nyújtott.

Zayn,mikor már huszadjára nézett rám,(és ez másnak is feltűnt)végre rámosolyogtam,így tudta,hogy szent a béke.

-Újra teljes a csapat!-ordította el magát Liam.Boldog voltam,hogy mostmár tényleg minden rendben van az életemben.Kiegyensúlyozott voltam,és örültem neki,hogy Harryt mondhattam a barátomnak.Amióta Londonban vagyok,azóta nem sok hétköznapi barátot szereztem az biztos.Csak az öt fiú társoságát ismertem meg.A fiúkkal csupa pezsgés volt az élet.

-Örülünk,hogy itt vagy!Igyunk Blair-re!-koccintottunk a Cola-s poharunkkal.Este társasoztunk,és megnéztük Csillag Patrick legújabb kalandjait.A fiúknál aludtam én is,mert nem volt kedvem hazavánszorogni,igaz,hogy Harry hazavitt volna,de felállni is alig tudtam az álmosságtól.Felkapott az ölébe,és bevitt a szobájába.Belebújtam a meleg takarójába,ő átölelt engem,így együtt hajtottuk le a fejünket.

44.Majmok!

Nem tudom nektek elégszer megköszönni a kommenteket,szóval tudjatok róla,hogy hálás vagyok nektek!: )

Ha még ma lesz elég komi,akkor hozok még egy bónusz részt:Dxx

<3

A film után még egyikünk sem volt álmos,ezért beszélgetni kezdtünk.



-Lehetne egy kérdésem..?



-Neked kettő is.



-Miért nem látogattál tovább?



-El nem tudod képzelni,hogy mit éreztem,amikor közölte az orvosod az állapotodat.Azt mondta,hogy ketten mehetünk be hozzád.És én arra gondoltam,hogy mivel Zaynt nagyon jó barátodnak tartod,ő jöjjön velem.Mikor beértünk a szemeimbe könny cseppek ezrei törtek ki.Nem tudtam magamat tűrtőztetni.Leültem az ágy szélére és a hasadra hajtottam a fejemet,és bömböltem,mint egy kisgyerek.Zayn nem sírt.Ő továbbra is erős maradt.Amikor már kicsit megnyugodtam azt mondta nekem,hogy egy férfinak van hely az életedben.Amin bekell,hogy valjam elgondolkoztam.Elmondta nekem,hogy ő még mindig érez irántad,és nem tudja magát visszafogni a közeledben.Azt is mondta,hogy beszélgettetek Holmes Chapel-ben a parton,és azt mondtad neki,hogy te is szereted,csak várni akarsz azzal,hogy bevalld nekem.



-Én ilyet soha se mondtam Harry!



-Igen, erre én is rájöttem magamtól,mivel Zayn teljesen kisajátított magának a kórházban.Én is minden egyes nap meglátogattalak,csak rejtőzködtem.Nem hagytam,hogy ő győzzön,csak tudtam,hogy nem tenne jót az állapotodnak,ha minden nap a fejed felett veszekednénk,és én ezért nem mutattam az arcomat.



-Jaj édesem..És tényleg szétmentetek?



-Szóval ezt mondta?Chh...Igazából csak őt raktuk ki egy darabig,amíg így viselkedik.



-De miért ti költöztetek el?



-Mert ragaszkodott a lakáshoz.Én egyébként a nagybátyáméknál voltam Manchester-ben,mivel közel van Holmes Chapel-hez.



-Nem hiszem el,hogy hazudott nekem.



-A srácokkal mi se gondoltuk volna,hogy ezt váltja ki belőle a kómád.Mindannyiunkat nagyon megviselt,de próbáltunk nem lesűllyedni a béka segge alá,ha érted,hogy mire gondolok.Szeretünk Blair,olyan mintha te lennél a hatodik 1D tag,akivel nemi kapcsolatot is folytatok.



-Ez elég gázul hangzott.-nevettem.-de most,hogy mondod...-ajkaimat az övére tapasztottam.Egyre hevesebben mozogtak.Közelebb tolta a csípőmet az övéhez,magához szorított,és a combobat simogatta.Én hajába túrtam,és másik kezemmel átkaroltam a nyakát.Egy pillanat alatt felkapott az ölébe,átkulcsoltam derekát a lábaimmal,majd megindult a szobám felé.Egy percre sem hagytuk abba a csókolózást.Ledőltünk a puha ágyra,letéptem róla a fehér pólóját,majd ő is rólam.Annyira imádtam azt a nyakláncot a nyakában.Ultra szexinek találtam,ahogy lógott le a tökéletes csupasz felsőtestére.Hamarosan arra eszméltünk,hogy egyikünkön sincsen ruha.

**

-Ó vigyázz meleg!-nyújtotta oda nekem bögrémet.

-De rendes vagy!Csináltál nekem reggelit?

-Igyekeztem.-húzta oldalra a száját.Azt hittem,hogy ott helyben megzabálom.Megkocogtattam mellettem a szivacsot,amire ő beugrott mellém.Fejét a mellkhasomra hajtotta.Hol neki,hol magamnak osztottam egy-egy falatot az általa készített gyümölcssalátából,és a müzliből.Közben a gépemen néztük az Agymenők új évadát.-Mit szeretnél ma csinálni?

-Meglátogathatnánk Liaméket,az új lakásotokban.

-Oksi.Dobok neki egy sms-t,hogy vendégünk lesz.Apropó!Daisy mikor jön haza?

-Nem tudom.Miért kérdezed?

-Hát..arra gondoltam,hogyha egyedül érzed magad,akkor beköltözhetnél hozzánk is,de én is nagyon szívesen beköltöznék ide,amíg nincsen itt veled.

-Annak nagyon örülnék!Köszönöm szépen a reggelit!

-Egészségedre!-kipattant mellőlem a tálcával együtt.Csini kis boxerét figyeltem a kerek popsiján.Tudom,hogy ez fiúkhoz méltó,de ez a kóma dolog nem tett jót nekem.Amikor visszatért,akkor én oldalamra feküdtem,felkönyökölve,és kacsintgattam.Széles vigyorra húzta a száját,majd odakúszott hozzám.

Egy órával később:

-Huh...Louis már nagyon ideges,hogy nem vagyunk ott,mert Niall éhes,és kiborítja őket.

-Akkor kénytelenek vagyunk felöltözni.-nyújtózkodtam.Megragadtam Harry karját,és bevonszoltam a fürdőszobába.Beálltunk a zuhany alá,és együtt mosakodtunk meg.Elég jó volt...Mivel Manchester-ből jött,ezért volt nála tiszta ruha.Míg én kétejekkel álltam a szekrényem előtt,addig ő magára húzta a szívdöglesztő farmerét,egy fehér,mintás pólót,és egy sötétkék dzsekit.

-Tádáá!-ölelt meg hátulról.

-Ez nem ér!Te már készen vagy!-igaz nekem márcsak fel kellett öltöznöm,de nem tudtam mibe.-Segíts!-gyorsan kiszedte a fekete farmeromat,egy szintén fekete pólót,párduc mintás szívvel a közepén,egy párducos sálat,cpiőt,és egy fekete kabátkát.

-Parancsolj!

-Szóval párduc bébi leszek?-öltöztem fel.

-Az én párduc bébim!



Bekulcsoltam a lakást,és kimentünk a kocsijához.

-Mi ez az autó?-csodálkoztam az új,csoda szép szerzeményén.

-Hihi...meguntam a régit.

-Jaj bocs már!-elindultunk,és nagyon hamar megérkeztünk.Elővette a kulcsait,és az utcában lévő,legnagyobb házba mentünk be.Kívülről hófehér volt,és előkertjét virágok díszítették még ősszel is.Felsétáltunk a kovácsolt vas szegéjű lépcsőn,így felértünk az első emeletre,ahol megpillantottam a fiúkat.Csodák csodájára Zayn is ott pihent velük.Amikor meglátott Niall,Lou,és Liam,felpattantak,és szószerint rámugrottak,és összevissza ölelgettek,puszilgattak.

-Nagyon hiányoztál!

-Ti is nekem majmok!-leültünk közéjük,és csatlakoztam a kemény Wii-s ping pong mérkőzéshez.

-Beszélnünk kell.-súgta oda Zayn.Eleresztettem a fülem mellett a mondatát,és élveztem a fiúkkal töltött perceg mindegyikét.

43.Őszinteség

Lánykák a kommentelés megtette hatását!;)

Hoztam nektek még egy új részt ma:)Remélem,hogy tetszeni fog.

U.i. komizzatok^^

<3

-Hihetetlen vagy,hogy képes vagy eljönni Holmes Chapel-be limóval.-törtem meg a csendet nevetve.

-Tudod,meg kell adni a módját,ha téged látogatlak.-ó-ó.Nem tudtam,hogy ezt most mire véljem,hiszen megbeszéltük még júniusban,hogy csak barátok vagyunk.

-Ez kedves.-bámultam kínosan a cipőmet.

-Amikor mentem meglátogatni,akkor mindig elmeséltem neked az aznapi délelőttömet,hogy mit csináltam hétvégén,szóval jókat beszélgettem veled.Komolyan mondom,hogy mindenki azt hitte,hogy már nem kelsz fel.Én bíztam abban,hogy egy nap,amikor megyek hozzád,akkor te boldogan visszamosolyogsz.És ez a mai nap annyira boldoggá tett,hogy élsz,és virulsz.Nem szerettem volna elveszteni a legjobb barátomat.-aha szóval,akkor még mindig csak barátok vagyunk.

-Köszönöm,hogy nem adtad fel.Zayn ez nekem nagyon sokat jelent.A családom,Daisyvel együtt a világ másik felén van,nem tudok semmit Harryről,nem írt vissza.És ami a legrosszabb az az,hogy amikor kiléptem a kórházból úgy éreztem,hogy nem maradt már senkim.Magányos voltam,addig amíg újra meg nem láttalak.És ezt neked köszönhetem.Ugye tudod,hogy ilyet értem még egyetlen egy ember nem tett meg,és szerintem nagyon nem hétköznapi dolog.-közelebb csúsztam hozzá,és átöleltem,mint egy igaz barátot.Melegség öntötte el a szívemet.Nem tudtam semmit a barátomról,de boldog voltam.Boldog voltam...vele.London utcáira érve lehervadt a mosoly az arcomról.Eszembe jutottak a baleset előtti emlékek.Szerencsésnek mondhatom magam,hogy élek.Mi lett volna,ha nem kelek fel?Milyen lehet a halál?Ezek a kérdések merültek fel bennem,miközben Zayn a bejárati ajtóhoz cipelte a bőröndömet.

-Csak utánnad.

-Köszi.Lepakolok,és utánna átmegyek,jó?

-Figyelj..az a helyzet,hogy itt már csak én lakok.

-Ö..Tessék?

-Az van,hogy az orvosod Dr.Hook október elején már nagyon nem fűzött reményeket,ahhoz ,hogy kinyitod a szemedet.Ezt világosan elmagyarázta,mind az ötünknek.Harry azért nem látogatott tovább,mert nem akart ott lenni,amikor kitolnak a kórteremből.Nem tudhattuk,hogy mikor következik be ez a nap,ezért ő egy időre eltűnt az országból.Liam,és Danielle szakítottak.Liam nagyon ramaty állapotban van még most is.Sokat ivott,és nem törődött a rajongókkal.Niall,Louis,és én ezért úgy döntöttünk,hogy nincsen értelme,ha továbbra is a One Direction egyik tagjának hívjuk magunkat,ha nincs is ilyen banda.Úgyhogy mindenki a saját életét éli.Eddig naponta beszéltem Louval,meg Niallel,de mostmár maximum két hetente beszélünk.A szöszi visszament Írországba.Louis egyetemre ment.Én is folytattam a tanulmányaimat,és angoltanárnak készülök.Egy szó,mint száz feloszlottuk az egész világon ismert,tinilányok által kedvelt One Direction fiúbandát,mely valaha Liam Payneből,Harry Stylesból,Niall Horanból,Louis Tomlinsonból,és Zayn Malikból állt.-amikor meghallottam az utolsó mondatot folyóként tört ki belőlem a könny zuhatag.Nem tudtam elhinni,hogy ekkora hatással voltam a fiúkra,és miattam tönkre tették az álmukat,és búcsút kellett mondaniuk annak,amit a legjobban csináltak...az éneklésnek.-Shhh...ne sírj!-ölelt át.

-Feltudod ezt fogni?!Minden az én hibám.Tönkretettétek az életeteket,és ezért én vagyok a hibás.Ha nem mentettem volna meg azt a hülye halat,akkor most nem sírnék a folyosó kellős közepén.-erre nem tudott semmit se mondani.Tudta,hogy igazam van,csak nem akart nekem mégnagyobb fájdalmat okozni.Kinyitottam a lakásomat,behúztam a bőröndömet,majd nőiesen bebasztam az ajtót.Bömböltem,mint egy kisgyerek,aki nem kaphatja meg az általa kiszemelt játékot.Könnyeimmel küzködtem,miközben cibáltam le magamról a ruhákat.Megengedtem a vizet a kádban,és beleültem.Mikor kellően lenyugodtam eszembe jutott,hogy nem hívtam fel apáékat.Igaz már biztosan tudnak a távozásomról Holmes Chapelből.Hívni kezdtem Daisy-t,mivel együtt voltak.

-Igen?

-Szia Days,itt Blair!

-Atya ég!!!!De örülök a hangodnak!Minden rendben van?Éppségben hazaérkeztél?Ettél már valamit?Rendelj kaját,hagytam otthon pénzt!

-Én is a tiednek!Igen,igen,és nem,és oké rendelek.Merre vagytok?

-Atlanta-ban vagyunk.Ugye nem gond,hogy elmentem velük?

-Jaj nem dehogy is!Örülök neki,hogy mentél.

-Ürülök neki,hogy beszéltünk,de nekem most mennem kell ,mert kezdődik az előadás!Holnap hívlak!És figyu B..tudom,hogy nem mondom minden nap,de nagyon,nagyon imádlak.

-Én is drágám!Puszilom Anyuékat,szeretlek,szia.-kinyomtam.Küldtem sms-t Erinnek,és Toddnak is,hogy minden okés.Legalábbis mind a kettőjüknek ennyit küldtem: "Élek!x".Kiszáltam,megtörölköztem,megszárítottam a hajamat,és belebújtam a majmos pizsamámba,igaz,hogy még csak négy volt.Beszéltem az igaztgatóval,és azt mondta,hogy szerinte legyek még egy kis ideig magántanuló.Jövőhéten kezdem el a tankönyvekkel töltött "boldog" óráimat...Lehuppantam a kanapéra,és benyomtam a TV-t.Pont  az Ébredj Velünk című film legvégénél tartottam,amikor hangos dörömbölésre lettem figyelmes.-Jövök már!-fordítottam el a kilincset.

-Istenem!-borult a nyakamba.Annyira szorított,hogy nem kaptam levegőt sem.De nem bántam.Arcát a hajamba fúrta,éreztem,ahogy könnyei átvándorolnak a mellkhasomra.Egyik kezemmel a hajába túrtam bele,míg a másikkal a hátát simogattam nyugtatás képpen.

-Itt vagyok!Élek!Nyugodj meg.

-Majdnem megkíséreltem az öngyilkosságot,amikor megrezzent a telefonom.A feladó Erin volt.Azt írta,hogy életben vagy.Magamra kaptam a kabátomat,és siettem,ahogy csak tudtam.-mondatára a szívem egy hatalmasat dobbant.Éreztem,hogy újra van értelme az életemnek,mivel az elmúlt három órában nem nagyon tudtam,hogy mi keresni valóm van ezen a földön.

-Máskor meg ne próbáld Harry Styles!

-Szeretlek,szeretlek,szeretlek!-csókolgatta a számat.-Hiányoztál!

-Annál is jobban.-elváltunk egymástól,majd a nappaliba mentünk,ahol lefeküdtünk a kanapére kifli alakban,és egymás haját tekergetve néztük meg a Sherlock Holmes kettőt.

42.Kényes téma...

A szemhéjjam nagyon nehezen nyitódott ki,homályosan láttam és nem tudtam,hogy mi történt velem.Egy kórházi szobában feküdtem egyedül.Jól jött volna most valaki,hogy elmagyarázza,hogy mi a francot keresek én itt.Óvatosan felültem,lelógattam a lábaimat,és megpróbáltam felállni.Azzal nem is lett volna gond,ha nem szédülök meg.Forgott velem a terem,és pillanatok alatt a földön landoltam.A radiátornak támaszkodtam,és segítettem magamnak felállni.Fájlaltam a lábamat,amire ráestem,ezért nehézkesen lépkedtem az ablakhoz.Kinézve láttam,hogy a fákról a levelek már régen lehulottak,az emberek kabátot,kesztyűt,és sálat viselnek.Megrezzentem,mikor az ajtó kinyílt.

-Szervusz!Dr. Hook vagyok,az orvosod.

-Jó napot!Megtudná nekem mondani,hogy miért vagyok itt?

-Gondoltuk,hogy nem fogsz emlékezni rá.Majdnem megfulladtál,mert belegabalyodtál egy kötélbe,és hosszú percekig lent tartózkodtál.Behoztak téged,és a tüdődben lévő vizet eltávolítottuk,azonban kómába estél.

-Hű...ez rám vall.És milyen nap van ma??

-November tizedike.A szüleid tegnap utaztak haza egy konferenciára,a nővéred is ment velük.

-Feltudná idézni nekem,hogy kik látogattak meg?

-Természetesen!Júliusban,augusztusban,és szeptemberben minden egyes nap,órákig üldögélt az ágyad mellett egy göndör hajú fiatalember.A barátait is gyakran magával hozta.Azonban októberben egyre kevesebbszer láttam őt.Viszont egy barna hajú fiú azután is minden nap jött,tegnap ő is itt volt a családoddal.

-Letudná nekem írni,hogy hogyan nézett ki?

-Ahogy az előbb említettem barna hajú,barna szemekkel,viszonylag magas...körülbelül 177cm lehet,jól öltözött,és a pulcsijain egy nagy M betűt hord.

-Köszönöm szépen a segítséget.

-Segítek,amiben tudok.Most viszont elvégzünk egy utolsó tesztet,és ha minden rendben van távozhatsz.-elvégezte a szükséges teendőket,majd magamra hagyott.A telefonom az ágy mellett lévő szekrénykén hevert.Kezembe vettem,és feloldottam a billentyűzárat.Tíz darab sms-em érkezett Erintől,Daisytől,Louistól,Liamtől,Zayntől,Apától,Anyától,Toddtól,Harrytől,és Davidtől.Hogy mi?Davidtől?Ő meg honnan tudta,hogy mi a bajom.Megölöm azt,aki szólt neki.A gombok látványától,és a sok információtól szédültem,hiszen még hozzá kellett szoknom az éber állapotomhoz.A doktor hamar megérkezett.-Az eredményeid teljesen rendben vannak,Egészséges vagy,mint a makk.Összecsomagolhatsz,és mehetsz világgá.Vigyázz magadra,és lehetőleg kerüld el a köteleket.Szia!

-Viszlát,és köszönöm!-kiabáltam utánna.Elpakoltam az asztalon lévő ajándékokat,beágyaztam,majd telefonom segítségével egy jegyet foglaltam le Holmes Chapel-ből,egyenesen Londonba induló, 13órás vonatra.Volt még másfél órám.Kiválasztottam a bent lévő ruháim közül egy szerelést,amiben nem fagyok meg teljesen.Kicibzároztam a bőröndöt,és azt hittem,hogy menten elájulok.Annyira biztos voltam benne,hogy Zayn csomagolt be nekem,mert televolt Malikos cuccokkal.Persze nőiben.Kivettem egy fekete nadrágot,piros csukát,fekete felsőt,egy piros,fehér,fekete pulcsit,és egy kötött sapit.Belebújtam a szerelésbe,úgy néztem ki,mint ő.Ahhoz képest nem volt nagyon karikás a szemem,hogy július óta kómában feküdtem.Kitusoztam a szememet,és piros rúzzsal kentem ki ajkaimat.

Megfogtam a bőröndömet,és a táskámat,szétnéztem a szobában,majd elhagytam az épületet.Kint hűvös szél fújdogált.Éppen egy taxit akartam fogni magamnak,amikor megláttam egy ugyanolyan öltözetű pasit,mint én.Az út másik oldalán állt,és várta,hogy elhaladjanak az autók,és áttudjon jönni az én oldalamra.Úgy tűnt,hogy ő nem vett észre,de én széles mosolyra húztam a számat.Elindultam felé,és ő a bőröndöm kerekeinek a hangjára figyelt fel.

-Ez hihetetlen!-szaladt felém.-Hát túlélted!-vont magához szorosan.-Annyira,de annyira hiányoztál!Éppen most akartam beugrani hozzád.Addig látogattalak volna,amíg fel nem ébretsz!De úgy tűnik sikerrel járt a látogató terápiám!-ölelt meg ismét.Jó szorosan.

-Kinyomod belőlem a szuszt!

-Jaj!Ne haragudj!Merre indultál?

-Az állomásra.Vissza kéne mennem Londonba.

-Ó..pont most ment el a kocsim,amivel jöttem,de várj egy percet,szólok neki,hogy jöjjön vissza.Biztosan mérges lesz rám,de a borravaló mindig elhallgattatja.-nem hittem el,hogy ez Zayn Malik.Annyit beszélt,mint Georgie nénikém karácsonykor.Tudni ilik,hogy a pezsgő mindig megteszi a hatását nálla.-Két perc és itt lesz!Olyan boldog vagyok,hogy jól vagy.

-Hát még én?!És mi újság van veletek?Mármint a One Directionnal?

-Ne is kérdezd...beszéljünk inkább másról,ha lehet.

-Okés.Harry?

-Mondom,másról,ha lehet!

-Bocs,csak kíváncsi vagyok,hiszen öt hónap maradt ki teljesen az életemből.-szerencsére még azelőtt megérkezett a kocsi,mielőtt Zayn válaszolt volna.Reméltem,hogy nincsen nagy baj a fiúkkal.